A szabadidőkertek elterjedése erősen átformálta a hazai kertépítést. Korábban jellemzően nagyobb kerteket rendeltek olyan megrendelők, akik megengedhették maguknak a legkifinomultabb kertépítési stílusok megépítését szakemberek által. Gyakran olyan építőelemekkel, növényekkel, amiket csak külföldről lehetett beszerezni borsos áron. Ebben az időben akár egy, vagy két munka elvégzése is kitöltött egy teljes szezont, lekötve a kertépítő teljes kapacitását. Ma már ez nem így van.
A kisebb kertes házak építésének megjelenésével a kisebb kertek is megjelentek. Ezekbe a házakba jellemzően a polgárok költöznek és kialakult a körükben egy olyan kerti igény, ami kétség kívül az igényességet tükrözi, de az elsődleges funkciójává a szabadidő eltöltése lett. Ezért jól felismerhető stílusjegyei lettek, melyek mindezeket a célokat támasztják alá. A kertépítés során így a szélekbe rendezett növénycsoportok, tujasorok, sövények jelentek meg, míg a gyepfelület majd 70%-ra nőtt meg a hasznos időtöltés legalkalmasabb növénykultúrájaként.
A szabadidőkertek megjelenésével a kertépítések száma drasztikusan megemelkedett, ugyanakkor az egy munkára eső beruházás ugyanígy csökkent. Nem áll távol az igazságtól az a kijelentés sem, hogy a kertépítés művészete némiképp egy iparosmunkává avanzsálodott, hiszen a kreativitás és a szakmai kiműveltség is alábbhagyott. Természetesen tisztelet a kivételnek, mivel én magam is ismerek olyan kivitelezőket, akik a felső tízezernek dolgozva megtartották a művészi identitásukat. Bizony gyakran irigylem is őket.
Szabadidőkertek a hazai kertépítésben
